Az érkezés estéjén kicsit aggódtam, mert meg akartak győzni, hogy hideg lesz az éjszaka. Mondtam, hogy nem gond, mínusz öt fokig jó a hálózsák... Erre azt mondták, az nem hideg... Mi lesz itt???
Reggel fél hatkor már a dobolás ébresztett. Jacob is megzörgette a sátram, hogy gyerünk, menni kell az izzasztókunyhóba.minden táncosnak és támogatónak reggel és este izzasztókunyhó a menü. Nem az az igazán forró és hosszú, de kötelező...
először a táncosok mennek a kunyhóba, majd miután kijöttek, mentünk mi. kevés éneklés, ima és némi útmutatás a naphoz. Tiszta fejjel, éberen jöttünk ki és tettük a dolgunkat. Jacob beajánlott Cedar Boy-nak. Ez általában gyerekek feladata: menni a táncosok és támogatók között, egy fém dobozban forró parazsat vinni amire cédrusfa levelét szórja, hogy az ebből felszálló füst megtisztítson mindent. Eltávolítsa a negatív gondolatokat, segítse a jó szellemek érkezését... Vállamon egy szatyorral, kezemben a dobozzal, piros szoknyában mezítláb sétálgattam körbe a hajnali nyirkos fűben. Eleinte fura volt, minden olyan idegenek tűnt. ahogy teltek az órák, egyre jobban átéreztem, mi is az, aminek részese vagyok. A táncosok a fára koncentrálnak, minden idegszálukat próbálják ellazítani. körülbelül egy órán keresztül szólnak a dobok és az énekek, majd ugyanennyi pihenő következik. Így megy ez mind a négy nap. Mi támogatók az első kör után mentünk reggelizni. Én még nem igazán tudtam kinyílni, ezért visszahúzódtam a sátramba. természetesen ez feltűnt Jacobnak és szóvá is tette... Már amikor találkoztunk, mert egyébként egyedül hagyott, hogy találjam meg a saját élményeimet.
A második nap a változásról szólt. Minden eddigi érzelmi vagy kapcsolati lerakódás most előjön, a tisztulás elkezdődik. Még nem láttam ennyi meglett férfiembert sírni, mint egy kisgyerek...
Mindenki máshogyan és mégis ugyanúgy élte meg a második napot. Más ütemben és máskor tört ki rajtunk az elengedés. Én kemény voltam, estig tartottam magam.. ami fel akart jönni, azt ügyesen visszanyomtam... Az EGO segített ebben is: jöttek a gondolatok, hogy mi a túrót keresek én itt? Mi közöm ehhez az egészhez?
Este, a sötétben, egyedül maradtam a tűznél. Vállaltam, hogy vigyázok rá, ki ne aludjon. Amint magam maradtam, nem volt több erő az ellenállásra, feltörtek az érzelmek. nem tudtam kontrollálni, mi történik, de jobb is volt így.
Rengeteg fájdalom, rengeteg kavargó érzelem volt bennem, amit el tudtam így engedni. Megkönnyebbültem.
A harmadik nap az újjászületés, a megújulás, az új év napja. mindenki arcán látható a változás. Mindenki mosolyog, jól érzi magát, mindenki "meggyógyult". Néhány barátság kötődött, néhány tapasztalat cserélődött és sok-sok élménnyel gazdagodtam.
