Régen történt. Az építésvezető szerelmes lett kolléganőjébe, az irodistába. Két teljesen különböző lelkület találkozott mégis szikrázott körülöttük a levegő. Az építésvezető az otthonról hozott büszkeségével és intelligenciájával, racionalitásával, valamint szeretethiányával volt megáldva, míg az irodista intuíciójával, makacsságával és határozott nyíltságával. Két ember találkozása ritkán ilyen viharos. Lévén skorpió és kos jegyűek, harcoltak egymással, egymásért. Az Égiek előtt azt vállalták, hogy együtt élik le életüket, bármi történjék is. Talán arra nem is gondoltak, hogy rengeteget fejlődnek és tanulnak ebben a kapcsolatban.

Az építésvezető erősen "központosított" családban nevelkedett. Édesanyja korai haláláig erős kézzel és szeretettel tartotta össze a szűkebb és tágabb családot. Édesapja már nehezebb eset volt. Elsőszülött fiát hatalmas elvárásokkal és kemény kézzel terelte. A tekintélyelv alapján és kevéssé az atyai szeretet útján formálta fia érzékeny lelkét.

Az irodistával másként bánt a sors. Hat testvérével nevelkedett, gyenge apa és szerető anya oltalma alatt. Szegénység volt, de mindent túlélt. Gyermekkori vízióival nem igen foglalkozott, meg kellett maradni a mindennapok kőkemény világában. Találkozásukkor már túl volt egy házasságon, amelyben életet adott egy leánygyermeknek.

Az építésvezető mindkettőjüket elfogadta. Nem tudatosan, de az irodistából áradó szeretet és a család melegsége csábította el, keveredve a vonzó külső nyújtotta vonzerővel.

Házasságuk a szokásos módon indult: ház építés és gyermekek nemzése volt az első pár év feladata. Egy lányuk és egy fiuk született, felépült a házuk és járták a közös utat hol viharosan, hol csendesen...